Általános Kalóztörvények (General Rules of Piracy - GRP)

Az Általános Kalóztörvények (General Rules of Piracy – GRP)
Törvénytelenek vagyunk a törvénykezők szemében, de a saját szabályainkra még a mi életünkben is szükség van, különben nem lenne más, csak fejetlenség és káosz. A Kalóztörvények kötelezően betartandók, nem csupán irányelvekként kezelendők, különösen nem ezekben az időkben! Az Aranykor szabályait a Kalózok Tanácsa elvetette, és egy teljesen új, tíz pontból álló listát állított össze, a Kalózkirály engedelmével, a jelenlegi körülményeknek megfelelően. Ezek pedig az alábbiak:

1. Minden kalóz és annak családtagja köteles a Kalózkirálynak engedelmeskedni, mert az ő szava képes felülírni minden szabályt – ellenkező esetben az árulóra Tanács által kiszabott (halál)büntetés vár.
2. Csatát a kalózúr csak a Kalózkirály engedélyével indíthat, máskülönben poszt- és jószágvesztés terhével sújtják.
3. Havonta egyszer, mikor a Telihold fénye megvilágítja a vizeket, minden viszályt félrerakva össze kell fognia a kalózuraknak és hajóiknak, hogy a Bolygó Hollandit követve átléphessék a Ködöt, és a Külvilágban portyázó hadjáratra indulhassanak. Aki nem hajlandó megjelenni a portyán, az megszegi a Hollandival kötött egyezséget, elveszít minden bizalmat és halálra ítéltetik.
4. A Kalóz Tanács tagjai a kalózurak és azok kapitányai. A Tanács havonta egyszer ül össze a portyát követően, hogy a mindenkit érintő, létfontosságú kérdéseket megvitathassák, valamint a nagy portyán szerzett vagyont szétoszthassák, félretéve viszályaikat. Ha szavazásra kerül a sor, akkor mindenkinek kötelezően állást kell foglalnia, és csak és kizárólag egy darab szavazattal rendelkezik mindenki koponyánként. A többség szava dönt. Ha egyenlő az állás, akkor a Kalózkirály dönt a kérdésben, akinek jogában áll ezen az egy napon kívül bármikor összehívni a Tanácsot, vagy feloszlatni azt.
5. A kapitányokat a hajók legénységei választják meg maguk közül, a kapitány pedig maga választja ki az alatta következő fontos rangok betöltőit, valamint a különböző támadásokon szerzett zsákmány elosztásának arányát.
6. A spontán zendüléseket megtorlás követi – csakis a Tanácshoz intézet felirat formájában lehet panaszt tenni a kapitányra, és csakis a Tanács engedélyével lehet új kapitányválasztásokat tartani.
7. Kalóz a kalóztársától nem lophat! Amennyiben ez mégis megtörténik, a lopott holmit el kell tőle kobozni, valamint egy fülét vagy ujját le kell vágni. Az adott kalózcsoportosulást támogató falvakat is tilos kifosztani, sőt meg kell őket védeni a más szigetek kalózaitól! Ennek megszegéséért végtagvesztés jár, legrosszabb esetben halál.
8. Asszonyt és gyermeket portyára, illetve csatába vinni szigorúan tilos! A fedélzetre csak olyan nők léphetnek, akik függetlenek, és teljesen alávetik magukat a kalózéletnek.
9. A fedélzeten a szerencsejáték, a vedelés és az örömlányokkal való hetyegés tilos! Mindezt az annak megfelelő helyen, a megfelelő időben lehet csak művelni. A rumfogyasztás azonban engedélyezett, de csak kis mértékben, illetve rendes ivóvíz hiányának esetén. Szabályszegés esetén a kapitány dönt, mi legyen a büntetés.
10.  A Holtak szigete, valamint a Szirének földje veszélyes vidékek, így azok megközelítése tilos! Előbbinél csak temetés esetén lehet látogatást tenni, a szertartásnak viszont ebben az esetben is minél hamarabb le kell zajlania, amelyet kalózok esetén az adott kalózúr, civilek esetén az adott falu vezetője bonyolít le.